Történet

A Szombathely, Szent Márton utca 77. szám alatt álló épület az 1900-as évek elején épült, már akkor is iskolának. A helyi újság 1984-es száma számol be az iskola felújításáról: „ A század elején épült a szombathelyi Tolbuhin úti Általános Iskola. A második világháború után, majd a hatvanas évek elején két kisebb toldalékot építettek hozzá. … Kicserélték a födémek egy részét, a tetőtérbe kazánt építettek be. Ezzel megszűnik az iskolában az olajkályha-fűtés. Csak a főbb falakat hagyták meg, a helyiségek elhelyezését módosították. Több új tantermet, úttörőszobát, könyvtárat alakítottak ki. Helyet kap az átalakított épületben egy melegítő konyha és egy étkezde. Lehetőség nyílik az eredeti homlokzat helyreállítására is, mert megtalálták az egykori kiviteli terveket. Így tagoltabb, díszesebb lesz a homlokzat, gipszmintákkal teszik esztétikusabbá.”

A nyolcvanas évek közepén jelentős változásokon esett át az iskola. Akkor a kor igényeinek megfelelő, korszerű intézményt hoztak létre a diákok számára, de megtartották a tradicionális építészeti értékeket is. Az általános iskolásokat 1989-től Szakközépiskolások váltották fel. 1990. június 1-től önálló szakképző intézményként működött. Iskolánk ettől az időtől végzi ezen a helyen az építő és faipari szakmák képzését.

Nevét a tiroli születésű Hefele Menyhértről kapta, aki az 1770-es években Szombathelyen a többek között a Püspöki Palotát és a Székesegyházat tervezte és építette. Pályáját asztalosként kezdte, később tanulta ki az építészetet. A megyeszékhely méltán büszke az alkotóra, aki a frissen alakuló iskola névadójának is tökéletes választás volt, mivel mindkét szakmai ágazatban maradandót alkotott. Az országban egyedüliként mi viseljük a klasszicista építész nevét.

 

Az iskola épülete

Az iskola területe 6174 m2. Ez az épített és a természetes környezet nagysága. Három utca határolja: délről a Szent Márton utca, keletről a Vasút utca, nyugatról a Nádasdy utca. Az épület nagyon közel van a vasútállomáshoz. Az épület külső megjelenésén is felismerhető a három építkezési fázis. Az első rész a középen timpanonnal ellátott klasszicista stílusú eredeti épület. A magas ablakok és a gipsz stukkós díszítés a historizmus maradványa az 1900-as évekből. A zöld színű keleti rész a hatvanas években épült. A nyugati homlokzaton a tornaterem építése mutat eltérő stílus, amit 1993-ba építettek. Itt már figyelmet fordítottak arra, hogy az eredeti stílushoz hasonló, de a kor divathullámával összhangban készüljön el.  A diákok nagy múltú és hagyományokkal rendelkező iskolával találkoznak.

Intézményünkhöz két tanműhely tartozik, a faipari 400 m távolságra az építőipar 1000 m messze a központi épülettől. A faipari tanműhely fogadóépülete 1996-ban készült el, korszerű szociális blokkal, tanteremmel és anyagvizsgálóval. A magas tanulólétszámú tanévekben oktatási célokra is használtuk a tanműhelyt, kihelyezett órákat tartottunk ebben az épületben. Ekkor az anyagvizsgáló labor is tanteremmé alakult át. A diáklétszám csökkenése és a képzési kínálat növelése tette szükségessé új tanműhelyek kialakítását. Így jött létre a lakástextil készítő tanműhely és a kárpitos műhely.

Építőipari tanműhelyünk a város határában, ipari övezetben található. Itt minden építős szakma számára biztosított a gyakorló hely, nagy udvarral. A Szakképzés 4.0 programban ígéretet kaptunk az építős rész felújítására, a jövőben már korszerűbb keretek között fogadhatjuk diákjainkat.

A tanműhelyek jelentősége a duális képzés megjelenésével csökkent, mivel csak 9. évfolyamon kapnak alapképzést a diákok.