„Először csak a lyukas zászlók meneteltek,               

világba kiáltva, fénylő homlokok fölött,

sajgó hiányát a történelemnek.

Dacolva keleti széllel, úgy lobogtak,

ahogyan eretnek-máglyák föllobognak,

ahogyan villámos viharok elerednek.”

 

Iskolai ünnepség keretében emlékeztünk 1956 hőseire. Ez az ünnep jelkép és tanítás. Jelképe a hősiességnek, tanítás arról a nemzeti egységről, amely a felkelés tüzében egyéni és közösségi áldozatok között született. Versekkel, dalokkal és korabeli film-bejátszásokkal idéztük fel a forradalom eseményeit. A legfontosabb üzenete a forradalomnak az, hogy az emberek kiálltak és harcoltak a szabadságukért.

Rákosi Mátyás országában dermesztő félelem uralkodott; ezt a félelmet rázták le magukról azok a fiatalok, akik derűsen és bátran indultak el a forradalom útjára.

Fiatal forradalmárokra emlékezünk, a pesti srácokra, akik többnyire tizenévesek voltak.

A magyarság soha nem mondott le a szabadságról, az őszinte szabadságvágy pedig 1956 őszén reménnyé változtatta a csüggedést és nemzetté a népet.

1956 megmutatta, hogy az önmagát megszervezni képes fiatal közösség akadályokat nem ismerve, nemzetformáló erővel tud fellépni a világ jobbítása érdekében.

56 öröksége arra is kötelez minket, hogy harcainkat megvívjuk és újra kimondjuk: éljen a szabadság!

A forradalom sorsát a szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én.

Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át.

 

„Új eszme ragyog fenn az égen,

Dátum született a világon,

Mely tűzbe hoz ma minden szívet:

Szabad október 23!”

 

Nagyon szépen köszönjük Cseh Erzsébet, Péter Gábor, Barton Attila kollégák támogató háttérmunkáját és Pajor Péter 12/A osztályos tanuló technikai közreműködését.

 

A műsort a 11/A osztály diákjai előadásában láthatták a diákok.

Az ünnepség szervezői: Fülöp-Horváth Gabriella és Szabóné Kopácsi Judit